RÓLUNK ÍRTÁK
Mindenhez is!
A címet olvasva nyilván sokan összevonják a szemöldöküket, nem értik, hogy kerül a csizma az asztalra, vagyis napjaink divatos szófordulata egy színházi előadásról szóló írásba. Nos, a megállapítás egyáltalán nem új, ugyanis jó ideje a csalafinta székely gondolkodás egyik fontos sajátosságát mutatja, nevezetesen azt, hogy a székely ember szeret „nagyot” mondani, ezért eltúlozza cselekedeteit. A viccben, amikor megkérdezik a székely bácsit, hogy tényleg mindenhez ért-e, azt válaszolja: Mindenhez is! A mondat a Turay Ida Színház bemutatója, A medve még mindig nem játék! című előadás művészeiről jutott eszembe. Rájuk ugyanis tökéletesen illik.
A medve tényleg nem játék, mert egy mancsával is leteríti az embert, úgyhogy jobb elkerülni. Ám a székely eredetű mondás jelentése valójában az, hogy kezeljünk mindent a maga helyén. Erről szólt a Turay Színház 2017-ben bemutatott darabja, A medve nem játék!, most pedig a nagy sikerre való tekintettel, annak folytatása, A medve még mindig nem játék! is.
A székelyek furfangos nép hírében állnak, akiktől olykor mások becsapása sem idegen. A góbéval nem érdemes ujjat húzni, mert úgyis túljár az ember eszén. A székely pajzánság és fondorlatosság eredeti történeteit, Topolcsányi Laura, a Turay Színház házi szerzője szőtte egész estés, zenés-táncos, kacagtató előadássá.
A hosszabb, rövidebb jelenetek arról szólnak, hogy a székely ember szigorúan őrzi tekintélyét, leplezni akarja messze földön híres szűkszavúságát vagy éppen huncut természetét óhajtja hangsúlyozni, mi pedig agyafúrt próbálkozásait látva, dőlünk a nevetéstől. Mindezt olyan nagyszerű művészek tolmácsolásában látjuk, mint az utolérhetetlen Pásztor Erzsi, aki néhány szóval, egy-két pillantással, a puszta jelenlétével is alaposan megdolgoztatja a rekeszizmainkat.
Vagy a székely legényt játszó Kurkó J. Kristóf, aki olyan hamiskásan néz ránk, olyan derű árad belőle, olyan ízesen beszél, hogy különleges élménnyé lesz minden színpadon töltött perce. Mondhatnánk könnyű neki, hiszen a Hargita megyei Csíkszentdomokos szülötte, de az igazság az, hogy más előadásban is magával ragadó.
Győri Péter rendőrként, nagyothalló férjként, és minden további szerepében is emlékezeteset nyújt. A mindig kitűnő Frech’ Zoltán láthatóan lubickol a szerepében, ahogy a nagyszerű Szuromi Bernadett, Steinkohl Erika, Nyírő Bea és Valázsik Péter is.
A koreográfiát Farkas László „Berci” a Népművészet Ifjú Mestere készítette. Az előadás rendezője a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen Babarczy László tanítványaként végzett Somogyi Szilárd. A díszlet Darvasi Ilona, a jelmez Tóth Anita kreativitását dicséri.
Visszatérve a bevezetőben tett állításra, a Turay Ida Színház művészei pazarul játszanak, számukra természetes, hogy érthetően és szépen beszélnek, pontosan énekelnek és pompásan táncolnak. Hogy röviden mi mindenben jók, mihez értenek? Hát: mindenhez is!
Pavlovics Ágota
Hozzászólás