Herceg, Király és a többiek

Kovács Olivér jelenleg a Hamupipőkében próbál

A szolnoki születésű fiatal színész első színházi évadját tölti a Turay Ida Színházban. Leggyakrabban gyermek- és ifjúsági előadásokban láthatjuk. A huszonhárom éves, kedves, kócos Olivér jelenség a társulatban s bár nem olyan régen kezdte el a színészi pályáját, minden feladatot komolyan vesz.

Ha kell, bolondozik, szimpatikus humora van, ha kell, a szívéből, lelkéből játszik. Nagybátyja, Kovács János trükk-operatőr, aki többek közt az Indul a bakterház című film trükk-felvételeiért volt felelős. Olivér édesapja, Kovács Jenő fiatal korában szintén volt operatőr, de mára már vállalkozó. Otthon bábszínházat játszott a család, ami később cirkusszá nőtte ki magát. Olyan sikerük volt, hogy az utcáról is bementek a szomszédok az előadásaikra. Még a szolnoki televízió is hírt adott róluk. Olivér édesapja művész lelkét örökölte.

Gépipari iskolában érettségiztem, utána elvégeztem az ötödik, kiegészítő évet, úgyhogy első szakmám gépgyártás technológiai technikus. Az osztályfőnököm irodalom tanár volt, ő szerettette meg velem az irodalmat. Jártam az iskola színjátszó körébe is. Anno a Szigligeti Színház kezdeményezte az Ádámok és Évák ünnepét, amit azóta már több színházban is megtartanak. Lényege, hogy a középiskolásokkal megszerettessék a színházat. Ekkor ismertem meg belülről a színház világát, ami nagyon megtetszett. Első sikeremet István király alakításommal arattam a harmadik Ádámok és Évák ünnepén. A zsűri engem szavazott meg a legjobb fiú főszereplőnek. Biztatás volt számomra, hogy érdemes folytatnom ezt a pályát. Érettségi után tehát a gépészmérnöki terveimet színészi álmokra cseréltem.

Ezek szerint egy percig sem „gyártottál” gépeket, csak szerepeket!

Budapesten a Pesti Magyar Színiakadémián Őze Áron és Pál András osztályába kerültem. Életem legmeghatározóbb három évét töltöttem el ott. Egyre nagyobb szerepeket kaptam. Dosztojevszkij: Ördögök című színiakadémiai vizsgaelőadásunkra fél évig készültünk. Ezt az előadást látta a Turay Ida Színház igazgatónője, Darvasi Cecília. A zenés vizsgánkra már Darvasi Ilona alapító-igazgató is eljött. Rajtam kívül öt osztálytársamat, Rubóczki Márkót, Kovács Dézit, Seprenyi Lászlót, Csiszár Katit és Lovas Emíliát is kiválasztotta színházának.

Játszol valamilyen hangszeren?

Autodidakta módon tanultam meg gitározni, de bármilyen hangszert meg tudok szólaltatni. Az énekhangom pedig másoknak tetszik… A zenei hallásomat anyától, Krejcsirik Judittól örököltem.

Milyen feladatokat kaptál eddig a Turay Ida Színházban?

Az évadot a Hello, Dolly!-val kezdtem, ezután gyerekelőadások következtek: a Hófehérkében a Herceget, a Holle anyóban a Holló királyt, a Mikulás manóiban a Mikulást, a Péter és a farkasban a Vadászt játszom, a most készülő Hamupipőkében szintén Herceg leszek.

Milyen volt egy új társulatba beilleszkedni?

Mindenki nyílt barátsággal fordult felénk. Vannak olyanok is, akikkel úgy érzem, mintha már évek óta ismernénk egymást.

Elfelejtetted megemlíteni a Rómeó és Júlia című előadást, amiben Baltazár szerepét vetted át. A darab rendezője, Quintus Konrád még meg is dicsért, hogy milyen mély átéléssel játszod a szereped.

A Hello, Dolly! rendezőjétől, Verebes Istvántól is kaptam elismerést, amikor a földön hagyott banánhéjról úgy gondoltam, hogy kezdenem kéne vele valamit. Megmutattam, hogy mit. Verebes nevetett, tapsolt és azt mondta, „Megvettem, marad!”.

Rómeó és Júlia | Balra Kovács Olivér Baltazár szerepében

Hogy érzed, hol tartasz most?

Azt szokták mondani, „a jó pap holtáig tanul”. A színész is! Sőt még azon túl is! Örkény egyik egy perces novellája jut eszembe, amiben a színész meghal, és e tragikus esemény ellenére az esti Lear király előadást zavartalanul adják elő.

Az interjút Szabó Anikó készítette